A magyarországi földrajztanítás-tanulás alapvető problémái

Seres, Z. (2026). A magyarországi földrajztanítás-tanulás alapvető problémái a 2020-as években a földrajztanárok véleménye alapján. GeoMetodika, 10(2), 27-44. DOI: https://doi.org/10.26888/GEOMET.2026.10.2.2

A tanulmány a képre kattintva érhető el.

ABSZTRAKT

This study examines the current state of geography education in Hungary and the major challenges facing the field. Geography education in Hungary is in crisis, with one of the primary issues being the continuously declining number of lessons (teaching hours). Furthermore, the number of geography lessons is higher in all nearby countries than in Hungary, which almost jeopardizes the teaching and learning process. Nonetheless, the issue is more intricate than this: there are frequent and often ill-considered changes in curricular regulations, society and schools have different views on the subject, there are concerns regarding the quality of available teaching materials, and there are no changes in the methodological culture. In relation to the latter, the teaching of geography has remained entrenched in a passive approach for many years, focusing heavily on curricular content and often prioritising teachers and exams. The study presents the results of structured interviews conducted with 70 geography teachers, which corroborate findings reported in the relevant literature.

KULCSSZAVAK

geography subject, structured interview, teaching methodology, curriculum issues, Hungary

Keystone Environmental Experiences (KSEE)

Nagy, B., Seres , Z., Munkácsy, B., Demetrovics, Z., & Ágoston, C. (2026). Keystone Environmental Experiences: An exploratory framework of transformative experiences that promote environmental awareness. Journal of Applied Technical and Educational Sciences, 16(1), ArtNo: 416. https://doi.org/10.24368/jates416

ABSTRACT

The increasingly significant psychological effects of global environmental problems, particularly climate change anxiety and environmental responsibility, warrant an examination of emotional and motivational processes. We introduce the concept of Keystone Environmental Experience (KSEE). It is a moment of realization associated with individuals recognizing their responsibility and committing to becoming active agents of environmental protection. The aim of this study was to explore the types of KSEEs and the relationship between climate change anxiety, KSEEs, and the intention to act. The role of formal education was also examined. This exploratory, mixed-method cross-sectional study involved 501 high school students and 941 adults. Participants answered an online survey regarding climate change-related knowledge, attitudes, eco-emotions, KSEEs, and behavioural intentions. Results indicate that while climate anxiety is higher among those who have experienced a KSEE, their sense of individual responsibility and willingness to take action are also significantly stronger. Furthermore, global media events were more frequently reported as KSEE triggers by students, whereas adults more commonly cited local experiences. Theoretically, the research provides an empirical foundation for the KSEE concept. Practically, it highlights that formal education was rarely reported as a KSEE source in this sample.

KEYWORDS

Keystone Environmental Experience (KSEE), climate change, health; anxiety, environmental education, generational differences

A kép forrása. 

A tantárgyi integráció néhány lehetősége

Seres, Z., Martzy, R. & Pinczési, B. (2025). A tantárgyi integráció néhány lehetősége a magyar irodalom, a mozgóképkultúra és médiaismeret, valamint a történelem tantárgyak vonatkozásban. Educatio, 34(4), 609–622. DOI: https://doi.org/10.1556/2063.2025.00131

ABSZTRAKT

A tantárgyi integráció az egyes tantárgyak, illetve azok tananyagelemei közötti kapcsolatteremtés tartalmi, módszertani vagy szemléletbeli vonatkozásban. Az integráció a diszciplináris tantárgyak közötti határok megmaradásával, valamint e határok megszüntetésével is megvalósítható. A tanulmányban az előbbi lehetőséget vizsgáltuk a magyar irodalom, a mozgóképkultúra és médiaismeret, valamint a történelem tantárgyak tekintetében. A szakirodalom és a tantervi szabályozók rövid áttekintését követően két olyan, általunk a gyakorlatban is kipróbált, komplex projektfeladatot mutatunk be, amelyek jól használhatók a tanítás során, és amelyek egyaránt fejleszthetik a tanulók és a tanárok együttműködési készségeit.

KULCSSZAVAK

tantárgyi integráció, történelem, magyar irodalom, mozgóképkultúra és médiaismeret, középiskola

GeoDisney – a Disney-rajzfilmek és a földrajzi övezetesség

A kép forrása.

A GeoMetodika földrajz szakmódszertani folyóirat honlapján is megjelent GeoDisney feladat kultikus Disney-mesék helyszíneit kapcsolja a földrajzi övezetesség egyes elemeihez, amivel ötletet ad az övezetesség témakörének élményszerű összefoglalásához.

Kulcsszavak: valódi éghajlati övezetesség, földrajzi övezetesség, vízszintes földrajzi övezetesség, függőleges földrajzi övezetesség, övezet, öv, vidék

Munkaforma/módszer: páros munka

Fejlesztendő kulcskompetenciák: 

• kommunikációs kompetenciák: hatékony nyelvi kommunikáció (a fogalmak, a gondolatok, a vélemények kifejezése a páros munka során); információhasználati képesség (információk megszerzése és befogadása, aktuális célnak megfelelő gyűjtése rajzfilmekből kivágott filmkockák segítségével); médiakompetencia (a különféle médiumok élvezete és azok megértése);
• a tanulás kompetenciái: digitális kompetencia (az okoseszközök használatának képessége, információ keresése, értékelése rajzfilmek képkockái és betétdalai segítségével); hatékony tanulás (együttműködésen alapuló páros munka, a megszerezett tudás másokkal való megosztása, célirányos közös gondolkodás);
• személyes és társas kapcsolati kompetenciák: identitás (a tanulók elfogadóan viszonyulnak a kiemelkedő teljesítményekhez és nyitottak azok befogadására);
• matematikai és gondolkodási kompetenciák: kritikus gondolkodás fejlesztése a kreatív művészeti alkotások értékteremtő szerepe által; 
• kreativitás, kulturális tudatosság kompetenciái: kreatív alkotás, önkifejezés (a figurális és elvont gondolatok empátiával történő befogadásának, esztétikai átélésének fejlesztése kulturális kifejezésmódok – Disney-rajzfilmek – segítségével.

Használt digitális médiumok: animációs filmekből kivágott filmkockák

Segédanyag: feladatlap megoldásokkal – link

Időkeret: 25 perc

Feladatleírás

A) Tanulmányozzátok a Disney-rajzfilmekből kivágott filmkockákat! Határozzátok meg az azokon szereplő földrajzi jellemzők alapján, hogy mely földrajzi övhöz vagy területhez kapcsolódnak a rajzfilmek! Írjátok be a térképvázlat alatti üres téglalapokba a megfelelő kép betűjelét! Az egyik betűjelet két helyre is beírhatjátok. Az áthúzott téglalapokhoz nem tartozik betűjel. Példaként az egyik kép betűjelét beírtuk a megfelelő helyre.

B) Tanulmányozzátok az alábbi, Disney-rajzfilmekből kivágott filmkockákat! Állapítsátok meg, hogy az I–III. feladatrészekben egymás mellett lévő 3-3 filmkocka közül melyik a kakukktojás! Karikázzátok be a kakukktojás betűjelét! Indokoljátok a választásotokat a képek utáni pontozott vonalon! Gondoljatok arra, hogy hol, mely éghajlaton játszódnak a rajzfilmek!

Javaslat pedagógusok számára

A feladatokat érdemes színesben és nagy méretben (A/3) kinyomtatni, hogy jól láthatók legyenek a képek. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy érdemes digitálisan közzétenni a feladatot, amelyet a tanulók az okoseszközeiken szemlélhetnek. 

Értékelés: közös értékelés szóban a tanulók és a tanár által.

Elvárt teljesítmények: a helyes válaszok a megoldókulcsban találhatók.

A feladat illeszkedik a 2021-ben általam összeállított Földrajzi DigiTár című feladatgyűjteményhez is, az az ott található szempontok figyelembevételével készült. 

Források:

• A feladathoz felhasznált képek forrása: youtube.com; videa.hu; disneyplus.com
• A feladathoz felhasznált alaptérkép forrása: Földrajz 9–10. munkafüzet I. kötet, p. 91. https://www.tankonyvkatalogus.hu/storage/pdf/OH-FOL910MA_I__teljes.pdf (utolsó letöltés: 2025. 12. 13.)
• A feladathoz felhasznált diagram forrása: Gyűjtemény a földrajz emelt szintű oktatásához 11–12., p. 104. https://www.tankonyvkatalogus.hu/storage/pdf/OH-FOL1112E__teljes.pdf (utolsó letöltés: 2025. 12. 13.)
• Makádi Mariann (szerk.) (2019): Kompetenciafejlesztő feladattár a földrajztanítás-tanuláshoz. ELTE TTK FFI – EKE-OFI, Budapest. 210 p. DOI: http://doi.org/10.21862/978-963-489-099-7

Magyarország a II. világháborúban – disputa

Évfolyam: 11–12.

Munkaforma: csoportmunka – 5–6 fős csoportok

A feladatot összefoglaláshoz, az eddig tanultak rendszerezéséhez, illetve új téma felvezetéséhez javaslom

Időkeret: 2x45 perc

Az alábbi, II. világháborúval kapcsolatos feladatot két gimnáziumi végzős osztályban is kipróbáltam az elmúlt héten. A feladat lényege, hogy a tanulócsoportoknak kell a rendelkezésre álló „szigorúan bizalmas” források alapján döntést hozniuk azzal kapcsolatban, hogy Magyarországnak az adott pillanatban (1941. június 26-án, a Kassa városát ért bombatámadás után) be kell-e lépnie a II. világháborúba. 

Feladatleírás: a tanulók hozzanak létre hat, 5–6 főből álló csoportot. Ezt követően minden csoport kap egy-egy sárga színű, „szigorúan bizalmas” mappát, amelyben korabeli, a téma megértését segítő források találhatóak. Ezek figyelmes elolvasását követően a csoportoknak állást kell foglalniuk a háborúba történő belépéssel kapcsolatban, amit fel is kell jegyezniük a dokumentum végén, s döntésüket érvekkel is alá kell támasztaniuk. Erre 45 percük van. A döntést követően a hat mappát beszedjük, és az egyes csoportok álláspontja alapján (belépjünk a háborúba/ne lépjünk be a háborúba) két részre osztjuk az osztályt: az egyik a terem egyik oldalában, a másik pedig a másik oldalában foglal helyet. Ekkor kezdődik a moderált vita (disputa) a két oldal között, először az egyik oldalról fejti ki valaki az álláspontját maximum 1 percben, amire a másik oldalról reagálhatnak a tanulók - szintén maximum 1 percben. Ez addig folytatódik, amíg az adott elhangzott érvvel kapcsolatban már nincs új észrevétel, ezt követően pedig újból behozható egy új érv. A vita akkor ér véget, amikor már elfogytak az érvek mindkét oldalon. Fontos, hogy a vita közben a résztvevők bármikor átülhetnek a másik oldalra, ha úgy érzik, hogy meggyőzték őket a túloldalról. 

Természetesen, a források köre kibővíthető, ugyanakkor reálisan ennyi forrás feldolgozása fér bele 45 percbe. Izgalmas lehet, ha a vita – előzetes felkészülést követő – vezetésére és moderálására két diákot kérünk fel. 

Részlet a tanulóknak kiadott dokumentumból

A disputa a vitamódszer szigorú forgatókönyv és társalgási szabályok közé szorított változata. A módszernek csak alapos tartalmi ismeretek birtokában van értelme, ezért alapos előzetes felkészülés szükséges. Nagy csoportok esetén nem tud mindenki megszólalni, ám mindenki érdeke, hogy nagyon figyeljen az elhangzottakra, azt akár le is jegyezze, hiszen az állítóknak a cáfolók, a cáfolóknak pedig az állítók érveire kell reagálniuk, és a végén vitazáró beszédben tömören és frappánsan (maximum 1-1 percben) össze kell foglalni az álláspontjukat. A disputa célja a vitatkozási képesség fejlesztése (Makádi, 2020). 

A tanulóknak kiadható segédanyag (pdf):

Források: a feladat elkészítéséhez leginkább a 2020-as NAT alapján készült tankönyveket, valamint érettségi feladatokat használtam. 

Kráterszelet

Itt a tanév eleje, az első földrajzórát pedig feldobhatja egy régi, ám annál finomabb sütemény, a kráterszelet (néhányan boci szeletként is ismerik, ám annak csak távolabbról van köze a földrajzhoz). Többféle recept is ismert, én a családom egyik régi, szinte már elfoszlott, kézzel írt receptkönyvéből inspirálódtam. 

De mi is az a kráter? A kráter szabályos, kerek bemélyedés a szilárd felszínű égitest felszínén. A vulkáni kráter a magmacsatorna tölcsérré kiszélesedő torka, amit a mélyből felszínre törő anyag tágít, a kifolyó, megmerevedő láva pedig magasít. A becsapódási kráter a szilárd égitesteken kozmikus testek (pl. meteoroid, üstökös, kisbolygó) által létrehozott mélyedés (Forrás: GeoGo!) Ebből látható, hogy a kráterszelethez egy problémafelvetés kapcsolódhat, ugyanis az hibás analógián alapszik: a sütemény állítólag azért kapta ezt a nevet, mert sütés során „pudingkráterek” keletkeznek abban a kráter fogalmához kapcsolódó képzetzavar (a kráter mint kitöltött felszínalatti üreg) következtében (Makádi  2021). Erre mindenképpen hívjuk fel a tanulók figyelmét! Ezt követően érdemes közösen ötletelni azon, hogy milyen egyéb névvel illethetnénk ezt a finomságot: magma süti? holdkráter-szelet? ízletes krátermező? A sütemény elfogyasztása közben gondoljuk végig, hogy ezek miért lehetnek jó, illetve rossz nevek, miben jó, illetve miben hibás az egyes elnevezések esetében az analógia, amin alapulnak!

Kráterszelet recept: 

A kráterekhez - a pudingot kifőzzük a pudingpor csomagolásán javasolt módon:

• 2 csomag puncs pudingpor 
• 7 dl tej 
• piros ételfesték
• (én ebbe nem teszek cukrot)

A tésztához:

• 5 tojás sárgája
• 25 dkg kristálycukor
• 2 evőkanál kakaópor
• 1 csomag sütőpor
• 1 dl tej
• 1 dl olaj

A fenti összetevőket habosra keverjük, majd hozzáadjuk a következőket:

• 25 dkg liszt
• 5 tojásfehérje habbá verve

Az elkészült tésztát egy sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, belecsapkodjuk a kihűlt pudingot, majd 30 percre 180 °C-ra melegített sütőbe tesszük. A 30. percben tűpróbát végzünk, s ha nem ragad rá a tészta, kivesszük, hűlni hagyjuk, majd felszeleteljük. 

Jó étvágyat kívánok! 

További kéregföldrajzzal kapcsolatos receptekért ajánlom a következő cikket: 

https://geometodika.hu/keregfoldrajzi-modellek-a-konyhabol/