Seres, Z. (2026). Digitális szabadulószobák a történelemtanítás-tanulásban. Iskolakultúra, 36(5-6), 82–94. DOI: https://doi.org/10.14232/iskkult.2026.5-6.82
 |
| A tanulmány a képre kattintva érhető el. |
ABSZTRAKT
Az oktatási célú szabadulószobákkal kapcsolatos nemzetközi kutatások száma egyre magasabb az utóbbi néhány évben, s bár Magyarországon is egyre több publikáció születik a témában, ezek száma még mindig alacsony. A kutatások leginkább a STEM-területekre fókuszálnak, a társadalomtudományok területén még mindig hiányoznak a digitális szabadulószobákkal kapcsolatos tanulmányok. A történelem tantárgy esetében egyelőre még kevéssé elterjedt az oktatási célú szabadulószobák alkalmazása a mindennapi pedagógiai gyakorlatban, annak ellenére, hogy ezek jó lehetőséget biztosítanak a tanulók motiválására, segítségükkel aktív tanulásra ösztönözhetők a tanulók. A nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy az oktatási célú szabadulószobák alkalmasak lehetnek mind a kognitív, mind a szociális kompetenciák fejlesztésére. A tanulmányban röviden ismertetésre kerülnek az oktatási célú szabadulószoba, azon belül a digitális szabadulószoba fogalmai, azok legfontosabb jellemzői. A digitális szabadulószobák kapcsán is kulcsfontosságúak a pedagógusok, ugyanakkor egy-egy szabadulószoba elkészítése kihívást jelenthet számukra. Éppen ezért a tanulmány két olyan, a gyakorlatban is kipróbált digitális szabadulószobát mutat be, amelyek jól használhatók a középiskolai történelemtanítás során. Az egyik szabadulószoba összefoglalási céllal készült, témája az egyetemes kora újkor, a másik pedig új ismeretek szerzése céljából, és a Párizs környéki békéket (1919–20) dolgozza fel. A tanulmány lehetséges jövőbeli kutatási javaslatokat is megfogalmaz a témában.
KULCSSZAVAK
játékos oktatás, oktatási célú szabadulószoba (EER), digitális szabadulószoba, történelem, történelemtanítás
