Válasz a Történelemtanítás folyóirat körkérdésére

A kép forrása.

"A Történelemtanítás folyóirat  szerkesztőbizottsága  2026  februárjában  az  alábbi kérdésekkel fordult a történelem tantárgy elméleti és gyakorlati szakembereihez:

1. Miben, mely jellemzőiben kellene változnia történelemtanításunknak? 
2. Mely  eszközökkel  érhető  el  a  változás:  a  tantervek,  a  tankönyvek,  a  tanórai gyakorlat vagy más tényezők által? 

Kérdéseinkkel  megkerestük  a  történelemdidaktika  egyetemi  oktatóit  és  kutatóit,  a gyakorlóiskolák  történelemtanári  munkaközösségeit,  a  történelemtanári  szervezetek képviselőit,  továbbá  tankönyvszerzőket,  folyóiratunk  közelmúltbeli  szerzőit  és  a szakmai közéletben aktív történelemtanárokat. Arra kértük őket, jelöljék meg, válaszuk az általános vagy a középiskolára, az utóbbin belül mely típusú intézményre vonatkozik, valamint  adjanak  tájékoztatást  arról,  mely  forrásokra  alapozzák  véleményüket: saját tanítási  tapasztalataikra,  kollégáik vagy  tanárjelöltjeik  óráinak megfigyelésére,  a hazai, illetve a külföldi szakirodalomra stb."

A körkérdésre adott válaszom az alábbi képre kattintva olvasható el. 

Digitális szabadulószobák a történelemtanítás-tanulásban

Seres, Z. (2026). Digitális szabadulószobák a történelemtanítás-tanulásban. Iskolakultúra, 36(5-6), 82–94. DOI: https://doi.org/10.14232/iskkult.2026.5-6.82

A tanulmány a képre kattintva érhető el.

ABSZTRAKT

Az oktatási célú szabadulószobákkal kapcsolatos nemzetközi kutatások száma egyre magasabb az utóbbi néhány évben, s bár Magyarországon is egyre több publikáció születik a témában, ezek száma még mindig alacsony. A kutatások leginkább a STEM-területekre fókuszálnak, a társadalomtudományok területén még mindig hiányoznak a digitális szabadulószobákkal kapcsolatos tanulmányok. A történelem tantárgy esetében egyelőre még kevéssé elterjedt az oktatási célú szabadulószobák alkalmazása a mindennapi pedagógiai gyakorlatban, annak ellenére, hogy ezek jó lehetőséget biztosítanak a tanulók motiválására, segítségükkel aktív tanulásra ösztönözhetők a tanulók. A nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy az oktatási célú szabadulószobák alkalmasak lehetnek mind a kognitív, mind a szociális kompetenciák fejlesztésére. A tanulmányban röviden ismertetésre kerülnek az oktatási célú szabadulószoba, azon belül a digitális szabadulószoba fogalmai, azok legfontosabb jellemzői. A digitális szabadulószobák kapcsán is kulcsfontosságúak a pedagógusok, ugyanakkor egy-egy szabadulószoba elkészítése kihívást jelenthet számukra. Éppen ezért a tanulmány két olyan, a gyakorlatban is kipróbált digitális szabadulószobát mutat be, amelyek jól használhatók a középiskolai történelemtanítás során. Az egyik szabadulószoba összefoglalási céllal készült, témája az egyetemes kora újkor, a másik pedig új ismeretek szerzése céljából, és a Párizs környéki békéket (1919–20) dolgozza fel. A tanulmány lehetséges jövőbeli kutatási javaslatokat is megfogalmaz a témában.

KULCSSZAVAK

játékos oktatás, oktatási célú szabadulószoba (EER), digitális szabadulószoba, történelem, történelemtanítás

A borítóképhez felhasznált képek forrása: 1, 2, 3.