2020. január 11., szombat

"Irány a szerkesztőség" - projektfeladat



A Környezeti szemléletformálás - a fenntarthatóság témakörének feldolgozási módszerei és eszközei a földrajztanításban című OTDK dolgozatomban kidolgozott fejlesztési programom első állomását a Vörösmarty Mihály Gimnázium 9.b osztályos tanulóival sikerült megvalósítanunk. 

A tanulók három csoportban készítettek el három ismeretterjesztő újságot, melyek középpontjában Földünkkel kapcsolatos környezeti tartalmak állnak. 

Az alábbi újságcímekre kattintva megtekinthetőek az elkészült újságok: 


2019. december 9., hétfő

A lemeztektonika alapjai

A kép forrása.

Kulcsszavak: gömbhéjas szerkezet, belső mag, kőzetlemez, hegységképződés, Pangea

Munkaforma/módszer: frontális osztálymunka

Fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; matematikai kompetencia; természettudományos és technikai kompetencia; hatékony, önálló tanulás

Használt digitális médiumok: animációs film (részlet)

Segédanyag: Jégkorszak 4. – Vándorló kontinensLink

Időkeret: 6 perc

Feladatleírás
Nézzétek meg figyelmesen a következő videót! Írjátok fel a füzetbe a filmben található hibákat! Tanári kérdések a megtekintést követően: Milyen hibákat írtatok fel? Eltér-e valamiben a film a valóságtól? Ha igen, miben?  Valóban így keletkeztek a kontinensek? Ha nem, akkor hogyan? Nevezd meg, hogy a Föld mely belső gömbhéjai jelentek meg a kisfilmben! A belső magot valóban így kell elképzelnünk? Mit jelent a kisfilmben az „Earth – really, really, long time ago”? Van-e valamilyen ismeretünk arról, hogy melyik földtörténeti idő(k)ben nézett ki így Földünk? Hogyan nevezték ekkor az egyes földrészeket?

Javaslat pedagógusok számára
A legjobb, ha a filmrészletet az ismétlő kérdések és az óra címének felírása után vetítjük le a tanulóknak, mindegy bevezetésképpen. A kérdések megválaszolása után levonhatjuk a tanulságot, hogy nem így keletkeztek a kontinensek és feltehetjük a nagy kérdést, hogy akkor mégis hogyan? Ezt követően kerülhet előtérbe a lemeztektonika elmélet és a hozzá kapcsolódó fogalmak. Az órán folyamatosan vissza lehet utalni a filmrészletben látottakra.

Értékelés: közös értékelés szóban a tanulók és a tanár által.

Elvárt teljesítmények: A tanulók ismerjék fel, hogy a kisfilmben látott eseményeknek nincs valóságalapjuk. Tudják megnevezni a Föld belső gömbhéjait (belső mag, külső mag, földköpeny, földkéreg), ismerjék fel, hogy a belső mag filmbéli ábrázolása eltér a valóságtól, mint ahogyan a kontinensek keletkezése is. Beszéljük meg a tanulókkal, hogy a Föld az óidő és a középidő bizonyos időszakaiban nézett ki így, a kontinensek elhelyezkedése alapján a Pangeát látjuk a kisfilmben.

2019. december 5., csütörtök

A magmás tevékenység

A kép forrása. 















Kulcsszavak: Vezúv, Pompeii, Krakatau, Izland, Hawaii, vulkánosság, lávaömléses kitörés, robbanásos kitörés, forrópontos vulkanizmus
Munkaforma/módszer: csoportmunka drámapedagógiai módszerekkel
Kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; természettudományos és technikai kompetencia; szociális és állampolgári kompetencia; kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia; esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség; hatékony, önálló tanulás
Digitális médiumok: internetes hírportálok
Segédanyag: 4 internetes cikk átdolgozva, forrásmegjelöléssel; segítő kérdések, értékelőlap 
Időkeret: 40 perc
Feladatleírás 
Rendeződjetek négyfős csoportokba, majd olvassátok el a kiadott vulkánkitöréssel kapcsolatos szöveget! A szöveg, valamint a segítő kérdések alapján készítsetek egy vázlatot, majd e vázlat alapján egy maximum egy perces híradós tudósítást a vulkánkitörésről! Törekedjetek arra, hogy csak a legfontosabb dolgokat jelenítsétek meg a tudósításotokban!
Javaslat pedagógusok számára 
Az olvasásra, a vázlat-, valamint a tudósítások elkészítésére 25 percük van a tanulóknak. Ezt követően az egyes csoportok 1 percben bemutatják az elkészült produktumokat. Négy vulkánkitöréssel kapcsolatos szöveg van, így egy-egy szöveggel két-két csoport foglalkozik majd, tehát egy tudósítást kétszer is láthatnak majd a tanulók. A látott tudósításokat a következő órán kiválóan fel tudjuk majd használni, amikor az egyes vulkánkitörés-típusokat dolgozzuk majd fel, hiszen a négy cikk is eszerint van összeválogatva. Szerencsés, ha a tanulók egymás munkáját is értékelik, ehhez nyújthat segítséget a feladatleírásnál megtalálható értékelőlap. Szempontok lehetnek: lényegkiemelés, informativitás, kreativitás, megvalósítás.

Értékelés: közös értékelés szóban a tanulók és a tanár által; írásban, értékelőlap segítségével.

Elvárt teljesítmények: A tanulók ismerkedjenek meg az eltérő földrajzi környezetben található vulkánok jellemzőivel (pl. Izland – pajzs alakú vulkánok) és azok okaival (a távolodó lemezszegélyek mentén fémes elegyrészekben gazdag, hígan folyó bazaltláva kerül a felszínre, ami hatással van az itteni vulkánok alakjára). Ismerjék fel, hogy egy-egy vulkánkitörés milyen jelentős hatással lehet a vulkán környezetére és olykor az egész Földre is (pl. Krakatau – áldozatok száma, csökkenő földi átlaghőmérséklet; Vezúv – Pompeii és Herculaneum elpusztulása, áldozatok). Legyenek képesek elkülöníteni egymástól a vulkánokat kitörés szerint, tudjanak példákat hozni az egyes típusokra (pl. lávaömléses – Eyjafjallajökull, robbanásos – Krakatau).


2019. december 3., kedd

A Hold



Kulcsszavak: Hold, hold, holdfázis, dagadó hold, első negyed

Munkaforma: frontális osztálymunka

Kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; matematikai kompetencia; természettudományos és technikai kompetencia; hatékony, önálló tanulás

Digitális médium(ok): filmrészlet

Időkeret: 4 perc

Feladatleírás: Nézzétek meg figyelmesen a következő videót! Tanári kérdések a megtekintést követően: Vajon tényleg lehetséges úgy helyet foglalni a Holdon, mint ahogyan azt a kisfiú teszi? Miért nem? Milyen fázisban van a Hold a filmrészletben? Miből következtetsz erre?

Javaslat pedagógusok számára: A filmrészletet célszerű közvetlenül a holdfázisok megismerése után levetíteni, hasznos lehet az ismeretek rögzítése szempontjából. Valószínű, hogy így könnyebben megmarad a tanulók fejében a „D” betű.

Segédanyag: DreamWorks intro

Értékelés: közös értékelés szóban a tanulók és a tanár által.

Elvárt teljesítmények: az osztály tanulói ismerjék fel, hogy a videóban látott jelenséget valójában nem lehet reprodukálni, a Hold csak helyzete és a Nap megvilágítása miatt tűnik sarló alakúnak. Ismerjék fel, hogy a Hold éppen növekvő (dagadó) fázisban van, amit annak „D” alakja mutat meg számunkra. 


Modern technika a térképészetben





Kulcsszavak: űrszemét-probléma, Curiosity, Mars, arecibói üzenet, Lajka kutya, hidegháború, NASA, Apollo-program

Munkaforma: csoportmunka, frontális osztálymunka

Kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; természettudományos és technikai kompetencia; digitális kompetencia[1]; hatékony, önálló tanulás

Digitális médium(ok): internetes hírportálok cikkei a közelmúltból

Időkeret: 30 perc

Feladatleírás: Rendeződjetek négy fős csoportokba, majd olvassátok el a kiadott szöveget! Beszéljétek meg közösen a szöveg lényegét, majd készítsetek róla vázlatot! Ezt követően válasszatok ki magatok közül egy valakit, aki összefoglalja majd az osztály számára a szöveg lényegét!

Javaslat pedagógusok számára: A témát célszerű tanári előadással, frontális osztálymunkával feldolgozni, s amikor előkerül valamelyik újságcikk témája, megkérni a tanulókat, hogy ismertessék az arról olvasottakat. Így egyrészt lesz egy kerete az órának (tanári és tanulói magyarázatok váltogatják egymást), másrészt tanárként pontosíthatjuk, kiemelhetjük a lényeges információkat a tanulók által elmondottakból.

Segédanyag: 5 internetes cikk átdolgozott változata 

Értékelés: közös értékelés szóban a tanulók és a tanár által.

Elvárt teljesítmények: a tanulócsoportok értelmezzék a cikkekben olvasottakat, emeljék ki azokból a lényeges elemeket, majd szóban mondják el azokat társaiknak. 




[1] Mivel valamennyi, a feladatbankban szereplő feladat fejleszti a digitális kompetenciákat, így a továbbiakban e kulcskompetenciát nem tüntetem fel az egyes feladatoknál.

2019. augusztus 4., vasárnap

Anonim Olümposzi Istenek - Görög mitológia drámapedagógiai módszerekkel

Az illusztrációkat Kurucz Dorka készítette. Óriási köszönet érte! 

Évfolyam: 9.
Munkaforma: csoportmunka - 3 fős csoportok
A feladatot új tananyag feldolgozásához javaslom.

Valahol az istenek is emberek… vagy valami ilyesmi. Az viszont biztos, hogy ők is rendelkeznek emberi tulajdonságokkal. A görög istenekkel sincs ez másként: idegen szóval antropomorfnak nevezzük azt, amikor valamilyen felsőbbrendű, láthatatlan lényt emberi alakban, emberi tulajdonságokkal képzelünk el. A görög mitológia bővelkedik a különféle érdekes, izgalmas történetekben: az istenek gyakorta félrelépnek, olykor versengenek egymással, sokszor pedig féltékenyek egymásra. Ebből is kitűnik, hogy számtalan titkuk van, amit nem feltétlenül osztanak meg másokkal, hiszen ha ezek véletlenül napvilágra kerülnek, általában súlyos következményeik vannak. Sajnos a 12 olümposzi istennek soha nem volt egyetlen olyan helye sem, ahol nyugodtan, előítéletektől és megvető pillantásoktól mentesen beszélhettek volna problémáikról. Mostanáig…

Ezúttal egy történelemórán megvalósítható, drámapedagógiai módszereken alapuló feladatot szeretnék bemutatni nektek! A feladatnak az Anonim Olümposzi Istenek címet adtam, főszereplője pedig a 12 olümposzi isten.


A feladat röviden

1) A tanulóknak három fős csoportokba rendeződve kell egy-egy isten bőrébe bújniuk: ehhez segítségül minden csoport kap egy medaliont, ami az egyes istenek legfőbb tulajdonságai mellett egy képet is tartalmaz.

2) A tanulóknak végig kell gondolniuk a kártyán olvasottakat, illetve az interneten fellelhető forrásokból azokat egyéb információkkal is ki kell egészíteniük. Csoportonként szükséges legalább egy okostelefon, internetkapcsolattal. (8 perc)

3) Ezt követően a tanulókkal körbeülünk, és minden csoportból egy valaki az adott isten bőrébe bújva bemutatkozik. A bemutatkozás tartalmazza, hogy ki ő, minek az istene, kihez milyen rokoni szálak fűzik, mik a jellegzetes attribútumai, emellett pedig tartalmaz egy érdekes tényt is. Kezdő mondat lehet: „Sziasztok, <XY> vagyok és a <Z> istene.”  Minden csoport maximum 1 percet kap bemutatkozásra. (15 perc) Ezt a részt úgy is megvalósíthatjuk, hogy három kört alakítunk, a csoporttagok pedig három különböző körhöz csatlakoznak, és ott mutatkoznak be. Így minden csoport 12 fős lesz. Ez sokkal nagyobb tanári figyelmet igényel.

4) A bemutatkozások végén közösen megpróbáljuk rekonstruálni a görög istenek családfáját: ezt közösen is rajzoljuk fel a táblára/vetítsük ki. (A medalionokat fel is ragaszthatjuk a táblára.)

Példa egy medalionra - ez néhány alapadatot, valamint egy képet tartalmaz az adott istenről








Feladatleírás a tanulók számára
  • Rendeződjetek 3 fős csoportokba! Minden csoportból egy valaki húzzon egyet az asztalon található medalionokból! Ezen egy görög isten neve és képe mellett, néhány érdekes információt is találhattok az adott istenről. 
  • Olvassátok el figyelmesen a kártyátokat, és keressetek az interneten is információkat az azon található istenről: erre nyolc percetek van! A feladathoz használjátok telefonjaitokat! 
  • Ezt követően körbeülünk majd és minden csoportból egy valaki bemutatkozik az adott karakter bőrébe bújva (egyes szám első személyben). Javaslat kezdő mondatra: „Sziasztok, <XY> vagyok és a <Z> istene.” 
  • Figyeljetek alaposan társaitok bemutatkozására és jegyezzétek le a hallottakat, hiszen ezt követően majd közösen kell rekonstruálnotok e 12 isten családfáját!
  • Opcionális feladat: Válasszatok ki egyet az itt hallott istenekből és következő órára olvassatok el vele kapcsolatban egy regét vagy mondát Trencsényi-Waldapfel Imre Görög regék és mondák című könyvéből! Jelenítsétek meg azt egy maximum két perces jelenetben és mutassátok be osztálytársaitok előtt! 

Tantervi követelmények
Konkrét fogalmak, személyek, évszámok: monoteizmus, politeizmus, mitológia, vallás, a legfontosabb görög és római istenek, Olümpia, Kr. e. 776 



A medalionokat ide kattintva érheted el!



Tipp: Vágjuk ki egyesével mind a 24 medaliont, majd ragasszuk össze a hátoldaluknál a képeket a megfelelő szöveggel! Ezt követően lamináljuk le, hogy minél többször tudjuk azokat használni! A szöveges leírások ugyanolyan sorrendben vannak, mint a képek!